Sajtószoba 
Kihasználják a számukra kedvező időjárást, a befagyott Holt-Tisza jegén és a jég alatt gyakorlatoznak a szolnoki MH 25/88. Könnyű Vegyes Zászlóalj és a debreceni MH 5/24-es Bornemissza Gergely Felderítő Zászlóalj búvárai. Az úgynevezett jégátkelők felderítését, berendezését, üzemeltetését, a bajba jutott személyek mentését és a lékekbe esett technikai eszközök felkutatását gyakorolják. A február 14-én, kedden kezdődött ötnapos kiképzést Smirer Tamás őrmester, merülésvezető, első osztályú oktató- és mentőbúvár vezeti.
Kedvezőre fordult végre az időjárás – legalábbis a katonai búvárok szerint. Húszcentisre hízott a jég a Holt-Tisza szolnoki szakaszán, a helikopterbázis mellett, így a helyőrségben szolgáló katonáknak két év kihagyás után ismét lehetőségük van – egyebek mellett – a befagyott folyón történő átkelés gyakorlására is.
Pintér Ferenc őrnagy, az MH 25/88. Könnyű Vegyes Zászlóalj parancsnokhelyettese a honvedelem.hu-nak elmondta: alakulatuk katonáinak a legszélsőségesebb körülmények közt is helyt kell állniuk, fel kell készülniük a legváratlanabb eseményekre is. Speciális alegységeik ugyanis mindig az első vonalban harcolnak, nincs idejük megvárni, hogy az átkelésre kijelölt helyen hidat verjenek a műszakiak. Az akadályt jelentő folyón nyáron átúsznak, télen pedig átgyalogolnak.
Az ilyen jeges átkelések alkalmával azonban előfordulhatnak olyan balesetek, amelyek elhárítására előre fel lehet készülni. Ezt a tevékenységet viszont tanteremben lehetetlen elsajátítani, a hideg vízi merülés gyakorlásához ugyanis fagy kell. Csak ilyen körülmények közt alakul ki a búvárokban az a készség, amelynek birtokában a dermesztően hideg vízben, a jég alatt, korlátozott látási viszonyok közt is képesek feladataik végrehajtására. Ezért most az átkelők kialakítását, üzemeltetését, a jég alól történő mentést és a lékbe esett technikai eszközök kiemelését gyakorolják.
Közben a búvárok egy esetleges katasztrófahelyzet elhárítására is felkészülnek – ilyen lehet például a folyón feltorlódott jégtorlaszok robbantása. A műszaki búvárok ugyanis egyben robbantási kiképzésen átesett, vizsgával rendelkező utászkatonák is.
A mostani gyakorlat forgatókönyve szerint a jégátkelőt az ellenség felderítette, s a befagyott folyón történő átkelés megakadályozására aknavetőkkel próbálták feltörni a jeget. A jégen repedések keletkeztek, és az egyik katona beleesett a vízbe – őt a mentőosztag katonái egy segítségül dobott kötéllel emelték ki a lékből. Elmerült viszont a nála lévő különösen fontos rádió, amit a gyakorlat második szakaszában búvárok kerestek a jég alatt.
A merülést vezető Smirer Tamás őrmestertől, első osztályú oktató- és mentőbúvártól megtudtuk, hogy a plusz 1 Celsius-fokos vízben két és fél méter mélységbe merültek a búvárok. Ebben a mélységben a látótávolság úgy 30 centiméter körüli volt, ezért csak „tízujjas” látással lehetett keresni a folyóba esett tárgyat. Magyarán: kézzel tapogatva a medret. A jég alá merülőket most búvártelefonon keresztül irányították, de minden kollégájának ismernie kell a kötélen keresztül adott jelzéseket is.
Az ilyen gyakorlat úgynevezett zárt téri merülésnek minősül, ami azt jelenti, hogy a búvár nem tud függőlegesen a víz felszínére jutni. Ezért a biztonság érdekében minden felszerelését duplázni kell: két, egyenként tíz-tíz literes palackot használnak, mindkettőn külön nyomáscsökkentő és légzőautomata van. Így a búvár akkor sem kerülhet életveszélybe, ha egy alkatrész elfagy a hideg vízben – egyszerűen átkapcsol a tartalék rendszerre.
Ilyen időjárási körülmények közt egy légzőkészülék használata mellett akár 40–45 percet is jég alatt lehet tölteni. A hideg ellen véd a speciális öltözet, ráadásul munka közben a szervezet is termel hőt, de az intenzív mozgás miatt megnő a levegőfogyasztás, ami viszont csökkenti a lent tölthető időt.
A kimentett katonát azonnal meg kell szabadítani a testét hűtő nedves egyenruhától és áttörölni száraz ruhával, majd hőtartó fóliával vagy pokróccal betakarni és meleg helyre vinni.
Honvédelem.hu
