^Fel

MH 5. Bocskai István Lövészdandár

Becsület • Bátorság • Helytállás

Füstölt kolbász és eperlekvár avagy két hét a Retyezátban

Egy rendhagyó sajtótájékoztató szolgált alkalommal a Retyezát 2014 expedícióról visszaérkezett bocskais és szentesi katonabúvároknak és a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézet kutatóinak arra, hogy megosszák élményeiket és tapasztalataikat az érdeklődőkkel és a sajtó képviselőivel a debreceni Kossuth Laktanyában. A küldetés sikeres volt és sztoriból is akadt bőven, de a viszonylag kötetlen beszélgetést és a búvárruha próbálgatást komoly beszámolók előzték meg.

A nem mindennapi útra augusztus 25-én indult el a két kutatóból és tíz katonabúvárból álló csapat. Az expedíciót komoly felkészülés előzte meg, hisz a résztvevők tudták, a romániai Retyezát hegységben található Bukura-tó megközelítése nem egyszerű feladat. Szegdelt, sziklás terepen lehetett feljutni a 2050 méteres tengerszintfeletti magasságra- mindezt úgy, hogy a katonák 40-50 kilogrammos csomagokat cipeltek a hátukon. A nehéz fúró és kutató felszerelések mellett 15 literes, 200 bárra töltött, körülbelül 23 kilogramm súlyú sűrített levegős acél búvár palackokat is fel kellett hordani a búvármerülések biztosítására, amelyek szállítása nagy figyelmet és óvatosságot követelt a csúszós, sziklás terepen. Az eredeti tervek szerint az 1500 méteren lévő alaptáborba csak a sűrített levegős palackjaik töltése miatt mentek volna nap mint nap a búvárok, de a Bukura-tó magasságában uralkodó mostoha körülmények miatt úgy döntöttek, az éjszakákat inkább az alaptáborban töltik. A kutató- és az alaptábor kiépítése után következett a nyolcnapos megfeszített munka- minden nap merülések és ingázás a két tábor között. A búvárok két csoportban tevékenykedtek. Míg az egyik team feladata a mintavétel volt, a másik csoport teljes egészében feltérképezte a tó medrét, ahol nyolc méteres mélység után mindössze 4 celsius fok volt a víz hőmérséklete. A mintavételhez a kutatók és a mélyben dolgozó katonák összehangolt tevékenységére volt szükség- a siker kulcsa a közös munka volt.

Dr. Braun Mihály, az expedíció vezetője arról számolt be, hogy több száz víz és üledékmintát gyűjtöttek és a tó legmélyebb pontján, 16 méteres mélységben végeztek nyolc méteres fúrást. Az üledékmintákból akár a 16 ezer évvel ezelőtti növényzeti és klimatikus viszonyokat is meg tudják majd állapítani, mindez azonban még több hónapnyi labormunkát jelent. Igazi meglepetés volt a búvárok és a kutatók számára is, hogy a látszólag élettelen tó mélyén teljes ökoszisztéma alakult ki, növényzetet, halakat, rákokat és különböző férgeket is találtak a búvárok. Mivel az időjárás kedvező volt, az előzetes terveken túl sikerült a Bukura-tótól még magasabban található Viorika- és Florika-tavak üledékéből is fúrásmintákat gyűjteni.

„Az expedíció fizikailag óriási megterhelés volt a csapatnak. A mindennapos hegymenetek és merülések bizony a hétpróbás felderítők számára is kemény feladatnak bizonyultak, de a felkészülésnek köszönhetően mindenki állta a sarat” – mondta büszkén Miklós Bence zászlós, a búvárcsoport parancsnoka. „Amit vállaltunk, azt teljesítettük és ez mindenkit jó érzéssel töltött el, pedig bizony voltak nehéz pillanatok a küldetés alatt.”

Az élménybeszámoló után az érdeklődő újságírók saját bőrükön is megtapasztalhatták, milyen érzés a hátukon 40 kilogrammnyi csővel és felszereléssel menni –persze csak a kézilabda pályán, de a bevállalósabb riporterek búvárruhába is bújhattak.

Ha a szóbeszédnek hinni lehet, a Bukura-tó környékén meglehetősen sok medve él, a búvárok azonban az ott töltött tíz nap alatt egyetlen mackóval sem találkoztak, rókával viszont annál inkább. A ravaszdi már az első nap meglovasított néhány kiló füstölt kolbászt az ellátmányból, de az eperlekvárra nem fanyalodott…szerencsére, hisz a beszámolók szerint az eperlekvárba mártogatott füstölt kolbászban a szénhidrát és a fehérje mellet kraft is van bőven. És a fiúknak arra bizony nagy szükségük volt…

 

Az expedíció katonabúvár résztvevői:

MH 5. Bocskai István Lövészdandár állományából

Miklós Bence zászlós, Radóczi Ferenc őrmester, Nagy János, Hideg István, Dóka Mátyás, Dóka Szilárd, Tóth László szakaszvezetők és Magyar Csaba őrvezető

MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred állományából

Bagi László főhadnagy és Debreczeni László főtörzsőrmester

Tudományos résztvevők:

Dr. Braun Mihály, az expedíció vezetője és Pál Ilona tudományos munkatárs

 

Fotók: A Retyezát 2014 expedíció katonabúvárai és Szalka Miklós őrvezető

Facebook-galéria

 

 

 

Pályázat

Copyright © 2013. bocskaidandar.hu