^Fel

MH 5. Bocskai István Lövészdandár

Becsület • Bátorság • Helytállás

Katonai búvárok a tudomány szolgálatában

A romániai Retyezát-hegység egyik, az utolsó jégkorszakból megmaradt tengerszeméhez indul expedícióra egy kutatókból és katonai búvárokból álló csoport augusztus 25-én. A Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Atommagkutató Intézetének (Atomki) kutatói és a 10 fős katonai búvár csoport, akiknek jó része az MH 5. Bocskai István Lövészdandárnál szolgál, a Bukura-tó élővilágának feltérképezésére és vizsgálati anyagok gyűjtésére készül már hónapok óta. Az MTA Atomki és a Bocskai-dandár közös sajtótájékoztató keretében tájékoztatta az expedíció részleteiről az érdeklődő újságírókat.

A Déli-Kárpátok hegyi tavainak őskörnyezeti kutatását 2005-ben kezdték meg az MTA munkatársai, akik a késő jégkorszak klímaváltozásait kutatják. A gleccserek által képződött hidegvízű mély tavakban felhalmozódott üledék megőrzi a múlt emlékeit, így a pollenekből és növénymaradványokból az Atomki kutatói radiokarbon kormeghatározással számos értékes információhoz jutnak. A virágpor-analízis során a klímaváltozásról és a növényzet változásáról is képet kapnak a tudósok. Az eddigi expedíciók során sikerült néhány magasan fekvő tó üledékeiből mintát venni, de a 2000 méter tengerszint feletti magasságon lévő Bukura-tó 17 m-es mélysége miatt ezt a vizsgálatot búvárok nélkül nem lehet elvégezni. A korábbi expedíció során a tómederben 6 méter mélyen tudtak lefúrni, így az abból a mélységről származó vizsgálati anyagok az utolsó 10 ezer év klímaváltozásainak történetéről meséltek. Az MTA Atomki most új expedíciót szervezett, amelyhez új vizsgálati eszközöket is terveztek és készítettek. A cél most az, hogy a 17 m-es tó medrében 8 méterre fúrjanak és ebből a mélységből vegyenek újabb üledék mintákat. Az új eszközök használatának sikere pedig a csónakban lévő személyzet és a mélyben lévő búvárok összehangolt tevékenységén áll vagy bukik.

Dr. Braun Mihály, az expedíció vezetője elmondta: "Egészen a 80-as évek végétől foglalkozunk tavi üledékek vizsgálatával, többnyire a hazai tavakat vizsgáltuk. Azonban 2005-ben megszületett az a gondolat, hogy tudnánk-e olyan felszerelést készíteni, amellyel 25 méter mély tóból 2000 méteres tengerszint felett üledéket vehetnénk. Az íróasztaloknál megálmodott eszközt elkészítettük, de hazai környezetben sajnos nem tudtuk megfelelően tesztelni, mivel csak 4-5 méter mély vizeink vannak, bár a tesztek bebizonyították, hogy a technológia működik. Így elkezdtük egy komolyabb – a Retyezát 2014 - expedíció szervezését és a továbbfejlesztett fúróberendezés elkészítését."

A 10 napos küldetés során nagyon nagy szerep hárul a búvárokra. Az ok, amiért a kutatók a Magyar Honvédség segítségét kérték az volt, hogy óriási fizikai megterhelés vár a katonákra, ugyanis az alaptábor, ahol a sűrített levegős palackjaikat újra tudják tölteni, ezer méterrel alacsonyabban van, mint a tó, ahol a merüléseket végzik. Így a merülések mellett naponta kell újra és újra ingázniuk az alaptábor és a kutatótábor között hátukon a 27 kg-os palackokkal és felszerelésekkel. A tó a Nemzeti Park területén helyezkedik el és környezetével együtt egy teljesen érintetlen terület, így a helyszín megközelítése és a felszerelések eljuttatása is a búvárok és a kutatócsoport feladata. A tízfős búvárcsoport hónapok óta készül a feladatra. A fizikai felkészülésen túl különböző elméleti felkészítéseken is részt vettek. Nagyon alaposan meg kellett tervezniük a feladatok végrehajtását, azt, hogyan fogják feltérképezni a tó medrét és meg kellett tanulniuk azoknak a speciális eszközöknek a használatát is, amelyekkel a vizsgálati anyagokat gyűjtik és a mederfúrást végzik. A tervek kidolgozásakor természetesen az elsődleges szempont a biztonság volt. A kétezer méteres tengerszint feletti magasságon lévő meglehetősen mostoha időjárási körülményekhez is alkalmazkodni kell, ugyanis a hegység ezen részén az évi átlag középhőmérséklet mínusz 2 fok, míg a tó vize 2 és 5 fok közé tehető átlagosan. A búvárok így a hideg vízből egy meglehetősen hűvös levegőjű környezetbe érkeznek és ez fokozott odafigyelést igényel. A feladattól függően egy-egy merülés akár 35-40 percet is igénybe vehet majd nagyon rossz látási viszonyok között.

Miklós Bence zászlós, búvárcsoport parancsnok vezetésével 8 búvár az MH 5. Bocskai István Lövészdandár 24. Bornemissza Gergely Felderítő Zászlóaljtól, 2 fő pedig az MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred állományából vesz részt az expedícióban. A speciális felkészítéseken túl a katonai búvárok kiképzéseik során rendszeresen foglalkoznak partfelderítéssel, mederfelderítéssel, tájolási és víz alatti keresési-kutatási feladatok végrehajtásával, de a felkészítések szerves részét képezi a különböző mentési eljárások begyakorlása is a vízfelszínen és víz alatt egyaránt. A speciális képességű és képzettségű felderítő katonák egy esetleges mentési feladatnál közvetlenül helikopterből is kijuttathatóak a vizekbe. Kiképzésük során nagy hangsúlyt kapott a hidegvízi környezetben történő víz alatti felderítő, mentő feladatokra történő felkészülés is.

Takács Attila ezredes, az MH 5. Bocskai István Lövészdandár parancsnoka tájékoztatójában hangsúlyozta: „Ez az expedíció azért kihívás, mert a Bukura-tó, ahol a kutatómunkára kerül sor, magashegyi viszonyok között helyezkedik el. Rendkívüli a helyszín és maga a környezet is. Az Atommagkuató Intézet munkatársai azért keresték meg a honvédséget, mert a helyszín megközelítése és a tó medrének felderítése nem egyszerű feladat. Ebben tudunk mi nagy segítséget nyújtani a tudományos expedíció munkatársainak.”

A búvárok feladatainak oroszlánrésze az expedíciót követően véget ér, marad a tapasztalat-feldolgozás és az élménybeszámoló, de a kutatók munkája igazán ekkor kezdődik el. Meglehet, hogy a vizsgálati anyagok mennyiségétől függően hónapokig, akár egy évig is eltart majd az elemzés, de az eredmények a tudósok és az emberiség szempontjából akár mérföldkövek is lehetnek majd a további kutatások során.

 

Fotó: a szerző felvételei

Facebook-galéria

 

Pályázat

Copyright © 2013. bocskaidandar.hu